Az Érzelem és politika című podcast második vendége Virágh Ágnes, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje volt, aki a magyar szent királylányok életéről beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével.

Az epizódból:

04:17: A szentekről és a szentté avatásokról. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk Klaniczay Gábor, „A magyar szentek kultusza a középkorban”, Rubicon 9 (1998), 9–10. sz., 15–21.

Illetve: Thoroczkay Gábor, „Az első szentté avatások Magyarországon”, Rubicon 28 (2017) 9. sz., 15–17.

09:40: A világi nők vallásossága. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 169–175.

13:11: Szent Erzsébet származása, házassága és vallásossága. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, Árpád-házi Szent Erzsébet, Budapest, 1989.

15:58: Szent Erzsébet, a rózsacsoda és a gyermekkora. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, „Árpád-házi Szent Erzsébet legendái”, Vigilia, 72 (2007), 7. sz., 482–489.

19:39: Szent Erzsébet világi élete és kegyessége. Ajánljuk: Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001.

22:36: Szent Erzsébet beilleszkedése a türingiai udvarba.

25:37: Szent Erzsébet kapcsolata a férjével. Ajánljuk: Dietrich von Apolda, „Szent Erzsébet élete”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 2. fejezet (Hogyan ébresztették fel virrasztani a komornák, és mint kerülte el férje ágyát, ha csak tehette), 299–300.

27:27: Szent Margit, a felajánlott gyermek. Ajánljuk: Deák Viktória Hedvig, „Árpád-házi Szent

Margit 750 éves lelki öröksége”, Vigilia 85 (2020) 8. sz., 568–575.

29:51: Szent Margit gyermekkora és kolostori élete. Ajánljuk: Halmágyi Miklós, „Sírás, mosoly és nevetés a Szent Margitról szóló középkori forrásokban”, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2016), 1–4. sz., 5-20.

32:50: Miért nem ment férjhez Szent Margit? Ajánljuk: „Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről”, in Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, ford. Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna, Budapest, 1999, 69.

34:17: Szent Margit és a fátyol.

37:09: Szent Margit aszketikus élete. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 215–223.

43:02: Extrém aszkézis: korbács és vezeklőöv.

45:51: Ereklyekultusz. Ajánljuk: „A négy szolgáló vallomása”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 180.

Illetve: Klaniczay Gábor, „Az ereklyék középkori kultusza / Cult of Relics in the Middle Ages”, in Kép és kereszténység. Vizuális médiumok a középkorban / Image and Christianity. Visual Media in the Middle Ages, szerk. Bokody Péter, Pannonhalma, 2014, 46–65.

49:53: Miért lehet aktuális az utókornak Szent Erzsébet és Szent Margit alakja?

Van képünk hozzá:

2. Szent Margit vas vezeklőöve a díszes ereklyetartóban, esztergomi Főszékesegyházi Kincstár: Szent Erzsébet egyik legismertebb ereklyetartója (1249), Elisabethkirche, Marburg
4. Szent Margit első, vörös márványból készült síremlékének rekonstrukciója: Margitsziget
6. Relieftöredék Szent Margit második, fehér márványból készült síremlékéről (1340) a Budapesti Történeti Múzeumban.
8. Virtuális kiállítás: A Budapesti Történeti Múzeum 2022-ben szervezte meg „A Sziget: Szent Margit és a domonkosok” című időszakos tárlatot, melynek tárgyi leletanyaga Szent Margit és a domonkos szigeti apácák életét mutatta be.